Rekord a Toyotánál

Toyota
Rekordmértékű üzemi nyereséget termelt a Toyota Motor japán autógyár a második negyedévben, mivel jelentősen nőtt értékesítése, ráadásul jobban vészelte át a termelést veszélyeztető globális csiphiányt, mint vetélytársainak többsége.

A legnagyobb japán autógyártó a június 30-án véget ért három hónapban – folyó pénzügyi évének első negyedévében – 7935,56 milliárd jen, az előző évinél 72,5 százalékkal nagyobb értékesítési árbevétel mellett 997,5 milliárd jen működési eredményt ért el az egy évvel korábbi 13,9 milliárd után. Elemzők 752 milliárd jenre várták a működési eredményt.    A nettó nyereség 520 százalékkal 926,5 milliárd jenre nőtt, az egy részvényre jutó hígított nyereség pedig 321,11 jent tett ki, több mint ötszörösét az előző évi 56,87 jennek.    A nyereséget növelte az is, hogy kedvezően alakultak a devizaárfolyamok a japán autógyártó szempontjából. A japán jen érezhetően gyengült tavalyhoz képest: idén március-áprilisra a dollárt 110 jenen, az eurót pedig 132 jenen váltották át, míg egy éve 108 jenen, illetve 119 jenen.    Április-júniusban a Toyota 2 millió 180 ezer járművet gyártott, ami több mint duplája az egy évvel korábbi 1,08 milliónak, az értékesített járművek száma pedig 85,5 százalékkal, 2 millió 148 ezerre emelkedett.

A Toyota továbbra is arra számít, hogy a folyó pénzügyi évben 8,7 millió járművet értékesít majd, ami 13,8 százalékkal haladná meg a 2021-es pénzügyi évben értékesített 7,65 milliót. Az értékesítési árbevétel 10,2 százalékkal 30 ezer milliárd jenre, az üzemi eredmény 13,8 százalékkal, 2500 milliárd jenre, a részvényesekre jutó adózott nyereség pedig 2,4 százalékkal, 2300 milliárd jenre kúszhat fel a 2022-es pénzügyi évben.     Elemzők arra számítottak, hogy a menedzsment 2880 milliárd jenre javítja az üzemi eredményre vonatkozó prognózist. A Toyota azzal magyarázta a változatlan előrejelzést, hogy a helyzet még mindig bizonytalan a koronavírus-járvány, a csiphiány és az alkatrészek drágulása miatt.

A Toyotának eddig nagy előnyt jelentett, hogy nagy raktárkészlete volt az autógyártáshoz nélkülözhetetlen félvezetőkből. Ennek hátterében az áll, hogy a 2011-es fukusimai földrengés után kidolgoztak egy tervet az üzletmenet folytonosságának biztosítására. Ez azt jelenti, hogy a beszállítóknak két és hat hónap közötti készleteket kellett felhalmozniuk, függően attól, hogy a megrendeléstől mennyi idő telik el a kiszállításig. A közelmúltban azonban már a Toyota is termelési nehézségekkel szembesült: Thaiföldön júliusban három gyárban is felfüggesztették a munkát a járvány miatt kialakult alkatrészhiány következményeként.