A közel-keleti háború világszerte növeli a szállítási költségeket. A biztosítási kockázatok, a tengeri útvonalak megváltoztatása és az emelkedő energiaárak a légi és tengeri áruszállítási díjak ugrásszerű növekedését okozzák. A konténerfelárak, a drágább olajszállítmányok és a kapacitásbeli szűk keresztmetszetek jól mutatják, hogy a geopolitikai válságok milyen gyorsan megváltoztathatják a globális ellátási láncok árképzési logikáját. A piac nem felejt, alig hevertük ki a covid hatásait.
A közel-keleti háború jelenleg nemcsak a kulcsfontosságú tengeri útvonalak biztonsági helyzetét változtatja meg, hanem a globális kereskedelem árképzési logikáját is. Amint a fuvarbiztosítások drágábbá vagy elérhetetlenné válnak, a konténerhajókat elterelik, és az energiaárak emelkednek, a geopolitikai kockázatok közvetlenül tükröződnek a fuvardíjakban. Ez különösen szembetűnő az olaj- és konténerszállításban. A 2021-es suezi elakadás óta tudjuk, hogy a hajózási ágazat valós időben reagál még egy hétköznapi balesetre is, hát még egy olyan válságra, amelynek következményei messze túlmutatnak a régión.
Nyomás alatt a légi szállítás
A tengeri áruszállítás mellett a légi áruszállítási piac is egyértelmű piaci reakciókat mutat – olvasható az osztrák Industrie Magazin összefoglalójában. Számos légitársaságnak kellett módosítania Ázsia és Európa közötti útvonalait, miután biztonsági okokból lezárták vagy elkerülték a légteret a folyamatos légitámadások miatt a Közel-Keleten.
Ez hosszabb repülési időket eredményez, és csökkenti a rendelkezésre álló kapacitást a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalakon. Iparági elemzések szerint a Délkelet-Ázsia és Európa közötti légi áruszállítási díjak néhány nap alatt több mint hat százalékkal, körülbelül 3,82 dollárra emelkedtek kilogrammonként, miközben a Dél-Ázsiából Európába irányuló szállítási árak is észrevehetően emelkedtek.
Ugyanakkor az iparág strukturális kapacitáscsökkenést tapasztal. Az Evian légi közlekedési és logisztikai tanácsadó cég adatai azt mutatják, hogy a közel-keleti katonai eszkaláció körülbelül 22 százalékkal csökkentette a globális légi árufuvarozási kapacitást február 28. és március 3. között. Különösen az Ázsia és Európa közötti forgalmat érinti a közel-keleti csomópontokon, például Dohán és Dubajon keresztül.
Összességében az Ázsia–Közel-Kelet–Európa útvonal kapacitása 39 százalékkal esett vissza, miközben a társaságok megpróbálják alternatív légifolyosókra terelni járataikat.
Stefan Paul, a Kühne+Nagel logisztikai csoport vezérigazgatója a lapban kifejtette, hogy rövid távon hiányok merülhetnek fel Délkelet-Ázsiában és Kínában az Európába vagy az USA-ba szánt áruk esetében.
Egyes piaci szegmensek azonban megnövekedett kereslettel reagálnak. A Modaes iparági portál elemzése szerint a légi áruszállítás átmenetileg akár 50 százalékkal is megnőhet a válság miatt, mivel a vállalatok megpróbálják kompenzálni a tengeri szállításban bekövetkezett késéseket. Ugyanakkor a tengeri szállítási folyamatokat a kezdeti sokk kezdik átszervezni. A jelenlegi helyzet ismét jól mutatja, hogy a vállalatoknak mennyire kell váltaniuk a különböző szállítási módok között a globális ellátási láncokban, amikor geopolitikai válságok blokkolják az egyes folyosókat.
Elszálló energiaárak
Nagy kérdés ugyanakkor a Hormuzi-szoros sorsa. Március 11-én például három tankerhajót is támadás ért ott. Irán bejelentette, hogy egyetlen liter olajat sem enged át a Hormuzi-szoroson, amit az Egyesült Államoknak, Izraelnek, vagy a szövetségeseiknek szállítanának. „Bármely hozzájuk tartó hajó vagy tanker legitim célpont lesz” – közölték. Azt is hozzátették, hogy „Készüljenek fel arra, hogy egy hordó olaj ára 200 dollár lesz, mert az olajár a régió biztonságától függ”.
Az elemzők megfigyelése szerint a régióban bekövetkező bármilyen eszkaláció azonnali hatással van az energiapiacokra. A Financial Times jelentései szerint az olajárak azonnal élesen reagáltak a támadásokra, mivel a kereskedők a Perzsa-öbölben a potenciális ellátási zavaroktól tartottak. Ez a fejlemény közvetlenül befolyásolja a szállítási költségeket. A magasabb nyersolajárak mind a hajók, repülőgépek, mind a teherautók üzemanyagköltségeit megemelik.
A fuvardíjakra gyakorolt közvetlen hatás súlyos. A Közel-Keletről Ázsiába irányuló olajszállítás költsége – az iparági zsargonban „TD3C”-ként ismert – az év eleje óta megháromszorozódott, elérve a hatéves csúcsot. Egy hajózási bróker március 2-án legalább 12 millió dollárra becsülte egy nyersolajszállító tartályhajó azonnali árfolyamát a Közel-Kelet és Kína közötti útvonalon.
Drágulnak a konténerek
A konténeres szállítás ára is jelentősen megugrott. A Freightwaves iparági információs szolgálat arról számolt be, hogy a CMA CGM négyezer dolláros sürgősségi felárat számít fel negyvenlábas konténerenként a régióba tartó utakra.
A Hapag-Lloyd bejelentette, hogy húszlábas konténerenként 1500 dolláros háborús kockázati felárat számít fel – ez az összeg nagyjából megegyezik egy Kínából Európába irányuló normál konténerszállítmány jelenlegi árával.
A kikötőkben kialakult helyzet további nyomást gyakorol a logisztikai szektor szereplőire. A Xeneta rakományelemző cég szerint az amerikai-izraeli támadások megindításakor és azt követően körülbelül 150 konténerszállító hajó keresett menedéket a Perzsa-öbölben, miután biztonsági kockázatok megnehezítették a Hormuzi-szoroson való áthaladást.
Ez a helyzet kikötői torlódásokhoz és a konténerforgalom késedelméhez vezet. A MarineTraffic jelentése szerint a hajók háborús kockázati prémiumait jelenleg „agresszívan újraértékelik”. Az ilyen zavarok hetek vagy hónapok alatt terjedhetnek át a globális ellátási láncokon, a hatásuk az autóiparra késve ugyan, de elkerülhetetlenül bekövetkezik.
(forrás: Industrie Magazin, Freightwaves, Financial Times)
