Két évig tartó folyamatos csökkenés után az idei második negyedévben ismét emelkedtek a reálbérek Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint.
Az április-júniusi időszakban ugyan csupán enyhén, 0,1 százalékkal nőttek a reálbérek az egy évvel korábbihoz képest, ami azonban azt is jelenti, hogy megszakadt a csökkenés nyolc negyedéve kezdődött szakasza – emelte ki a Destatis, rámutatva, hogy legutóbb 2021 második negyedévében regisztráltak reálbéremelkedést, amely akkor 3,2 százalékos volt. Az idei második negyedévben a munkavállalók havi nominális keresete az egyszeri juttatásokkal együtt 6,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez a legnagyobb mértékű növekedés az azonos módszertannal végzett rendszeres adatfelvétel 2008-as kezdete óta, a fogyasztói árak viszont szintén jelentősen, 6,5 százalékkal emelkedtek.
A reálbérek emelkedéséhez hozzájárultak az infláció hatásának ellensúlyozását szolgáló juttatások, amelyeket adó-, és járulékmentesen és önkéntes alapon bizosíthat a munkaadó, legfeljebb 3000 euró értékben. Az emelkedéshez ugyancsak nagyban hozzájárult a minimálbér tavalyi emelése, óránkénti 12 euróra.
A bérek főleg a koronavírus-világjárványt leginkább megszenvedő ágazatokban nőttek, a vendéglátásban például 12,6 százalékkal haladta meg a munkavállalók havi nominális keresete az egy évvel korábbi szintet a második negyedévben.
Keleten a helyzet változatlan
Több mint három évtizeddel a német egyesítés után még mindig jelentős különbségek vannak a nyugati és a keleti bérszínvonal között – különösen az alacsonyabb jövedelmek esetében. Ez derül ki a baloldali pártfrakció által a német statisztikai hivataltól kapott új adatokból. Ezek szerint a több mint hárommillió teljes munkaidőben foglalkoztatott keleti munkavállaló 51 százaléka keresett tavaly havi bruttó 3000 eurónál kevesebbet. Nyugaton ezzel szemben 19 millió teljes munkaidős munkahelyen csak 31 százalék volt ez az arány. A bérszakadék még nagyobb a minimálbérek esetében. Míg nyugaton a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 16,5 százaléka keresett havonta bruttó 2500 eurónál kevesebbet, 6,4 százaléka pedig legfeljebb 2000 eurót, addig keleten ez az arány körülbelül kétszerese volt.
