Júniusban az ipari termelés volumene 3,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 6,1 százalékkal mérséklődött – erősítette meg második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mért a hivatal, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban 19,1, valamint a villamos berendezés gyártásában 16,9 százalékkal nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. májusinál 0,9 százalékkal kisebb volt. A tavaly júniusihoz viszonyítva az ipari export volumene 4,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 23, a 15 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 24 százalékkal bővült.
Az ipar belföldi értékesítése 20,0, a feldolgozóiparé 8,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,8, a csekély súlyú bányászaté 29, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 33 százalékkal csökkent. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás az alágak közül a legnagyobb mértékben, 19,1 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 25, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 14,4 százalékkal nőtt.
A 11 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 16,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 28, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 6,5 százalékkal növekedett.
A feldolgozóipari termelés 10 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 2,6, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 9,4 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása a hazai és a külpiaci eladások visszaesése következtében 11,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindössze három alágazatban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben, 29 százalékkal a kis súlyú dohánytermék gyártásában. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,7 százalékkal kisebb lett az előző év azonos hónapjához képest. A többi nyolc alágazatban 6,1 és 40 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 20, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 13,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Kéthavi csökkenés után a kis súlyt képviselő gép, gépi berendezés gyártása 7,2 százalékkal emelkedett, elsősorban az export növekedésének köszönhetően, miközben a belföldi értékesítés számottevően visszaesett.
A legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztrált a KSH. Az ipari termelés három régióban nőtt, ötben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 6,3 százalékos volumenbővülést Dél-Alföldön, a legjelentősebb, 12,4 százalékos visszaesést Budapesten regisztrálták.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,1 százalékkal nagyobb volt a 2022. júniusinál. Az új belföldi rendelések 9,6 százalékkal csökkentek, az új exportrendelések 8,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 10,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Január-júniusban az ipari termelés 4,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 60 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,2, a 40 százalékot képviselő hazai értékesítéseké 17,1 százalékkal kisebb lett.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 24 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártásában. A többi négyben 3,6 és 21 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 14,5 százalékkal bővült.
