Van élet a Brexit után

Az előrejelzések azt mutatják, hogy ha megállapodással lép ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból, elhanyagolható lesz a távozás negatív gazdasági hatása Magyarországra nézve – ismerteti a Világgazdaság.

Számos együttműködés várható Magyarország és az Egyesült Királyság között a jövőben is, az energia- és az autóipari területek mellett a dekarbonizációban – mondta a Világgazdaság kérdésére Paul Fox budapesti brit nagykövet. A mesterséges intelligencia és a környezetbarát mobilitás kutatásaiban is elképzelhető az együttműködés a Brexit után – tette hozzá.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hangsúlyozta: a 2016-ban készített kutatások szerint a britek távozása 0,2-0,3 százalékponttal mérsékelheti a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedését a tényleges kilépés utáni évben, ha megállapodással távoznak az Európai Unióból. Magyarország a régióban jellemzőnél aránylag szorosabb kapcsolatokat ápol az Egyesült Királysággal, így ránk valamivel nagyobb hatása lehet a Brexitnek, mint a térség más országaira. A koronavírus-válság miatt a brit kilépés gazdasági hatása azonban szinte a hibahatáron mozoghat, elképzelhető, hogy mindössze 0,1 százalékponttal mérsékeli a GDP-növekedést.

Török Zoltán rámutatott: makrogazdasági szempontból szinte elhanyagolható a Brexit hatása, de az érintett vállalatoknak jókora problémákat okozhat. A kelet-közép-európai régióban Magyarország a harmadik legnagyobb exportpartnere az Egyesült Királyságnak, az áru és a szolgáltatások kereskedelme 5,7 milliárd angol fontra (mai árfolyamon 2246 milliárd forint) rúgott az elmúlt négy negyedévben – magyarázta Paul Fox. A legfontosabb kereskedelmi partnerek a telekommunikációs eszközök, az elektromos gépek, a gyógyszeripar és a feldolgozóipari termékek piacán tevékenykednek. Az Egyesült Királyság a hatodik legnagyobb befektető Magyarországon, az onnan érkező működőtőke-befektetés 2018-ban elérte az egymilliárd fontot (mai árfolyamon 397 milliárd forint).