3 milliárd eurót költ a kormány a magyar járműiparra

Nemzetközi együttműködésekkel fejleszthető a magyar járműipar, a rendszerintegrációt elsősorban a visegrádi országokra kell kiterjeszteni – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapesten, az Automotive Hungary 2017 kiállítás megnyitóján.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a járműipar fejlesztése szerteágazó feladat, egyszerre érinti a gyártókat, a beszállítókat, az energetikai szektort, a kutatási és fejlesztési ágazatot, valamint a kormányt és az önkormányzatokat. Magyarországnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy mások előtt járjon ezen a téren, de aki nem reagál elég gyorsan a változó körülményekre, lemarad az autóipar világméretű versenyében – tette hozzá.     Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány 2020-ig 3 milliárd eurót költ kutatási és fejlesztési innovációs területekre, az összeg jelentős része a járműipart fogja segíti.

Varga Mihály rámutatott, hogy a 4. ipari forradalom kihívásaival a kormánynak, a vállalatoknak és a magyar embereknek együtt kell szembenézniük, amelynek egyik lépése a megfelelően képzett munkaerő biztosítása. A miniszter felhívta a figyelmet: a magyar gazdaság egyik húzóágazata a járműipar, amelynek teljes kibocsátása 2016-ban 25,4 milliárd euró volt, az iparágban 168 ezren dolgoznak.     A következő évek kihívásai közül a legjelentősebbnek az 5G technológiák, valamint az elektromobilitás terjesztését nevezte, és megjegyezte, hogy a zalaegerszegi tesztpályát össze kell kötni az M7-es autópályával. Magyarország részt kíván venni a hálózatba kapcsolt autók fejlesztésében, az önvezető járművek fejlesztésében pedig a világ élvonalában szeretne szavai szerint maradni.

    Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a regionális együttműködések iránt az ipar digitális átalakításában. Az újraiparosítási programnak köszönhetően Magyarország a térség más orszgaival együtt az európai növekedés motorjává válhat – tette hozzá. Az államtitkár kijelentette, hogy a kormány idén és jövőre 17 milliárd forinttal segíti a magyar kis- és középvállalkozások bekapcsolódását a nagyvállalatok beszállítói hálózatába. Lepsényi István arra számít, hogy a járműipar teljesítménye és a befektetések is tovább bővülhetnek a következő években Magyarországon.

vargaek

    A visegrádi országok panelbeszélgetésén Vladimír Bartl, Csehország Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának miniszterhelyettese kijelentette, hogy a térség országainak helyzete az autóipar terén igen hasonló: erősen a kapcsolódnak a német nagyvállalatokhoz, kis- és középvállalkozásaik általában beszállítóként kapcsolódnak a termelésbe.    Jerzy Kwiecinski, Lengyelország Fejlesztési Minisztériumának államtitkára fölhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb elektromos járművet nem az európai és amerikai piacokon értékesítik, hanem a Távol-Keleten és Indiában, így a gyártóknak az ottani piacokon is érdemes versenyezniük.     Rastislav Chovanec, Szlovákia Gzadasági Minisztériumának államtitkára pedig kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a kis- és középvállalkozások megértsék az új technológiák jelentőségét és lépést tartsanak a globális fejlődéssel.  

    Ganczer Gábor, a rendezvénynek otthont adó Hungexpo Zrt. vezérigazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy az új technológiák átalakítják az egész autóipart, megváltoznak az utazási szokások, a közlekedés és a városkép. A változások végeredménye beláthatatlan, hiszen az előrejelzések az elmúlt száz évben sokszor hibáztak: a jóslatokkal ellentétben nincs például gőz- vagy atommeghajtású autó, de az új korszak már biztosan elkezdődött – tette hozzá. Az autóipari forradalom ráadásul körülöttünk – például Esztergomban, Győrben, Kecskeméten, Szentgotthárdon és sok más magyar városban – is zajlik, a belföldi termelést az autóipar húzza – mondta a vezérigazgató.