Szerény mértékben, 1,7 százalékkal nőtt a hazai intermodális áruforgalom tavaly, de ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a vállalt klímacélokat, évi 50-100 ezer kamionnyi forgalmat kellene közútról az intermodális fuvarozás felé terelni – áll a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) legfrissebb elemzésében.
Az összefoglaló szerint a koronavírus-világjárvány jelentősen átrendezte tavaly az áruforgalmi térképet: miközben a vízi fuvarozás volumene és a vasúti fuvarozás tonnakilométer-teljesítménye nőtt, a közúti áruforgalom minden mutató tekintetében visszaesett. A hazai közúti áruforgalom volumene 7,2 százalékkal, árutonna-kilométer teljesítménye 12,8 százalékkal csökkent tavaly 2019-hez képest. A nemzetközi forgalomban a volumen 12,8 százalékkal, a teljesítmény 17,8 százalékkal esett vissza. Ezt nemzetközi viszonylatban főként a világjárvány miatti határzárak okozták, valamint a gépkocsivezetők hiánya, míg belföldön a gyárak leállása játszott közre a csökkenésben. A nemzetközi közúti forgalom egy része vasútra és vízi útra került át, mintegy 1,1 millió tonna áru vasútra, 0,4 millió tonna vízi fuvarozásra.
Az MLSZKSZ hangsúlyozta, hogy a közúti fuvarozó vállalatoknak új megoldásokat kell keresniük versenyképességük megőrzéséhez, amelyre megoldást nyújthat az intermodális fuvarozás fejlesztése. A szövetség hozzátette, hogy a járvány miatt jelentősen megnőtt az igény az intermodális fuvarozás iránt, és a jövőben várhatóan még dinamikusabban emelkedik ennek a fuvarozási módnak a részaránya, amelyet az Európai Unió is előnyben részesít. Ez a fuvarozási mód megoldást nyújt a nemzetközi közúti fuvarozás egyik nagy problémájára, az egyre súlyosbodó gépjárművezető-hiányra, mert minimális személyzetet igényel még nagy mennyiségű áru továbbítása esetén is. Nem érintik a közúti közlekedés problémái, a dugók, a határátkelés, emellett jól szervezhető, és 24 óra alatt akár 1200 kilométert is meg tud tenni a vasútra rakott áru. A vízi fuvarozás esetében ez 5-7 nap. Költségeket is lehet vele csökkenteni, mert egyre versenyképesebbek a vasúti fuvardíjak, másrészt az intermodális fuvarozás közvetlen költségcsökkenést jelent a közúti flottát üzemeltetők számára. A szövetség biztatónak látja, hogy több fontos fejlesztés elindult, és az intermodális fuvarozás terjedését segítő kormányzati döntések születtek.
Mint írják, előrehaladott állapotban van a fényeslitkei East-West Gate intermodális kombiterminál építése, valamint hamarosan elkezdődik a zalaegerszegi kombiterminál fejlesztése is. Az új kombiterminálokat már eleve úgy tervezik, hogy azok a közúti pótkocsikat – még a nem daruzhatóakat is – vasútra tudják tenni. Fontos lépésnek tartják azt is, hogy a kormány újból napirendre tűzte az MLSZKSZ által több ízben szorgalmazott V0 budapesti vasúti körgyűrű projektjét, és döntött az országos vasúti áruforgalmi felmérés és fejlesztési koncepció kidolgozásáról. Az MLSZKSZ időszerűnek tartja a kormány határozatát, amely lehetővé teszi a koncepció részletes kidolgozását és a korábbról elmaradt vasúti árufuvarozási infrastrukturális szolgáltatások fejlesztését – áll a szervezet közleményében.
