Dacia Sandero teszt: Nincs ennek semmi baja

Teljesen megújult a Dacia Sandero, a Sandero Stepway és a Logan, nemzetközi tesztvezetés helyett itthon ismerkedtünk meg az újdonsággal.

Az első élmények igen kedvezők, bár sokat drágult a Dacia is, de a tesztelt változat bizonyítja, hogy 5 millió forintért is lehet kapni viszonylag kényelmes, tágas és modern családi autót, miközben a fontos extrákról sem kell lemondanunk. Vezeték nélküli Apple Car Play, LED-lámpák, hat légzsák, tempomat, holttérfigyelő, kártyakulcs, gombos nyitás és indítás, beépített telefontartó – minden is van, mint a cirkuszban. Talán az ülésfűtés jól jött volna….

Hogy néz ki?

Elődjénél vaskosabb – 9 centit nőtt széltében, a nyomtávok 41 millimétert nyúltak – hossza változatlan, hasmagassága továbbra is 133 milliméter, magassága egy centit csökkent, mégis felnőtt autó benyomását kelti. A lámpadizájn modern (a LED-es ipszilon alapáras), egyedi, a Sandero formavilága maszkulin, érett és az utastér sem olcsó hatású. Ahová nem jutott kárpit, ott szomorú, hideg és rideg műanyagok bújnak meg, a csomagtartó kinyitva látjuk igazán, hogy a Dacia mivel spórol. A kerek légbeömlőket szögletesek váltották le, bár van nagy méretű információs kijelző, a klíma és minden fontos funkció külön gombokat és irányítást kapott.

A vezetőülés szerény képességű, hosszabb utazások során megfájdította a derekamat, erről több kolléga is beszámolt.

Hátul három teljes értékű ülést kínál, amelyek mindegyike három kisebb felnőtt befogadására is képes, a hátsó üléstámlák 1/3-2/3 arányban osztottak (verziótól függően), a csomagtartó 328 literes (ledöntött ülésekkel a térfogat 1108 literre nő). Tesztautónkban nem volt álpadló, így ledöntött ülésekkel combos lépcsőt kapunk, nagyot kell emelnünk a csomagon, magas a rakodási küszöb. Az utastéri tárolóhelyek összesített térfogata elérheti a 21 litert (2,5 literes az elődhöz képest a növekedés), a középső kartámasz alatt (1,4 liter), az első és hátsó ajtókban, valamint az első ülések hátulján található tárolózsebekkel.

Az első ajtók ablak alatti kiálló csücske veszélyes fegyver, óvatosan kell vele bánni, szakítja a textilt, felsérti a bőrt. Tervezésekor valamit elnéztek a szakik, valószínűleg a zárt maketten jól mutatott, mint dizájnelem, csakhogy az ajtókat egyszer-kétszer, vagy lehet, hogy többször ki is kell nyitni. Ezért nem jó, ha egy autótervező tömegközlekedéssel vagy biciklivel jár.

Hogy megy?

Motorhangja eleven, lendülete harsány, az első kilométereken úgy meglódult, hogy meg kellett néznem a francia forgalmit menet közben, milyen motor duruzsol alattam. Háromhengeres, egyliteres, turbós, 91 lóerővel és 160 newtonméter nyomatékkal. Többnek éreztem, rögtön be is nyomtam az eco (takarékos vezetés) gombot: na ez az, erre a visszafogottságra emlékeztem. A hatfokozatú váltó pontosan kapcsol, sokszor fölöslegesnek is éreztem a hatodik sebességfokozatot. Fogyasztására nem lehet panasz, a több mint 500 kilométeres tesztelés során 5,6 liter benzint kért 100 kilométerenként téli használatban, nagyon kevés autópályázás mellett. Az üresen 11 mázsás Sandero legnagyobb sebessége 178 kilométer/óra, álló helyzetből 100 kilométer/óra sebességre 11,7 másodperc alatt gyorsul fel. Aki szerint ez lassú, próbálja ki a az alapmotorral (SCe 65) szerelt Sanderót, abban majdnem 17-ig kell elszámolni amíg a mutató eléri a százat.

Milyen vezetni?

Az üléspozíció megfelelő, az elektromos szervkormány négy irányban állítható, az ülések elsőre kényelmesnek tűnnek, de aztán fáj a hát tőlük. A tükrök kicsik, tolatásban radar és parkolókamera segít, amelyet esős időben célszerű minél gyakrabban tisztítani. A kormány visszajelzése sekélyes, vezetési élményről nem beszélhetünk, de ha kell, haladni is képes a Pitesti mellett Tangerben és Casablancában is összeszerelt kocsi. Autópályán is jól tartja a megengedett maximális sebességet. Többnyire takarékos módban használtam, de városban normál módban képes felvenni a forgalom gyorsabb ritmusát. Futóműve kényelmes (elöl McPherson típusú háromszög alakú alsó lengőkarral, hátul H alakú torziós keresztrúddal), a rossz utakon sem botránkozik meg, a hangszigetelés elég jól sikerült, csend honol a Sanderóban menet közben is. A jármű szigetelését úgy javították, hogy a motortérben az zajelnyelő felületeket 12 százalékról 48 százalékra növelték, és csökkentették az akusztikai szivárgást. A sajtóanyag szerint az utastérben a háttérzaj 3-5 decibellel lett alacsonyabb 50-130 kilométer/órás tempó között. Elöl tárcsafékek (258/22 milliméter), hátul 8 hüvelykes dobfékek lassítanak, a tesztautón kifejezetten jól vizsgáztak a 16 hüvelykes Continental téli gumik.

Mennyibe kerül?

Sanderónk lehet 3,399 millió forintért is, de az annyira lecsupaszított, hogy csak büntetésből venném, még hangszórók sincsenek benne. Normális felszereléssel 3,7-4,1 millió forint, a tesztelt modell 5,049 millió forintba kerül felextrázva (alapára ezzel a motorral 3,999 millió forint). Újdonság, hogy elektromos napfénytető, dombsegéd és parkoló asszisztens is rendelhető extraként. A Sanderóban az alapfelszereltségek közé tartozik az okostelefon tartó, az új műszeregység, az automatikus tompított LED-es fényszóró felkapcsolás, míg felszereltségi szinttől függően a sebességhatároló és sebességtartó automatika mostantól a kormánykeréken kapcsolható. Emellett három különböző szintű multimédia rendszer gondoskodik az akár vezetéknélküli okostelefon-tükrözésről és a különböző vezetéstámogató funkciók beállításainak könnyebb eléréséről, tesztautónkban volt holttérfigyelő, kártyakulcs, automatikus klíma, tolatókamera, elektronikus rögzítőfék és aktív vészfékező rendszer.

Kép és szöveg: Biró Csongor