Kínában bíznak a németek

Javult a német gépipari vállalatok üzleti környezete Kínában az ágazat szakmai képviseleti szervezete, a VDMA felmérése szerint.

A német gépipari és gyárépítő vállalatok szakmai képviseleti szervezete, a VDMA (Verband Deutscher Maschinen- und Anlagenbau e. V.) felmérésében tovább javult a német vállalatok üzleti hangulata Kínában.     A koronavírus-járvány következményeit a szervezet honlapján szerdán publikált felmérésben már csak a megkérdezettek 17 százaléka ítélte jelentősnek, szemben a júniusi felmérés 22 százalékos és az áprilisi felmérés 46 százalékos arányával.

A VDMA a negyedik alkalommal végzett hangulati felmérést a Kínában tevékenykedő német gépipari vállalatok körében. A mostani felmérésben a megkérdezetteknek már 61 százaléka ítélte meg úgy, hogy az üzleti aktivitás visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre. 39 százalékuk számít arra, hogy teljesíteni fogja a 2020-ra kitűzött üzleti tervét. A júniusi felmérésben még csak 30 százalékuk gondolta így.    Bizakodó hangulatukat elsősorban a megélénkült belső keresletre és az elhalasztott beruházási projektek újraindítására, valamint az autóipar lendületes növekedésére alapozták a német vállalatok. Kiemelkedő növekedést mutatnak a logisztikai, vasúti és szélerőmű üzletágak Kínában, de lendületes növekedésben vannak az infrastrukturális és mezőgazdasági beruházási területek is.    A német vállalatok alapvetően kedvezően ítélik meg 2021-es üzleti kilátásaikat Kínában: 35 százalékuk szerint jövőre jobban alakulnak majd a dolgok mint 2020-ban, vagy akár 2019-ben. A beruházásokat tervező vállalatok aránya 29 százalékra emelkedett a júniusi felmérésben kimutatott 13 százalékról.

A koronavírus-válság azonban negatívan befolyásolta a német vállalatok versenyképességét Kínán belül, 25 százalékuk látja úgy, hogy romlott a versenyképessége helyi konkurenseivel szemben. Ennek fő okát a kínai cégek agresszív árpolitikájában vélik felfedezni. Néhány német vállalat megítélése szerint a kínai vállalatok mintha “kimeríthetetlen likviditással” rendelkeznének.     Több német vállalat, 57 százalék, panaszkodott amiatt, hogy a járványvédelmi korlátozások idején “lelassult” a németországi központtal folytatott kommunikáció, ami nagy hátrányt jelentett számukra a gyorsaságra és rugalmasságra nagy hangsúlyt helyező kínai üzleti környezetben.

A német vállalatok 14 százaléka véli úgy, hogy megerősödve került ki a válságból. Elsősorban azok, amelyek nagyobb önállóságot élveznek központjuktól. Alapvetően azonban ezek a cégek sem gyorsabbak és rugalmasabbak kínai versenytársaiknál, de mindenképpen azok a központból irányított külföldi konkurenseiknél.

A német vállalatok a kínai piacon éleződő versenyt tartják a legnagyobb üzleti kihívásuknak: 33 százalékuk “komolynak” ítéli a versenyt, 45 százalékuk pedig “érzékelhetőnek”.     Működésük egyik legnagyobb akadályának a külföldiek beutazásának szigorú korlátozását és a karanténkötelezettséget tartják a Kínában működő német vállalatok.