A brit járműiparnak választania kell az uniós piaci hozzáférés és a kínai befektetések között, mivel Brüsszel olyan „Made in Europe” származási szabályokat szorgalmaz, amelyek kizárnák az Egyesült Királyságban gyártott járműveket. A Nagy-Britanniában 2025-ben gyártott 717 ezer jármű közel 57 százalékát az EU-ba exportálták, így a programból való kizárás egzisztenciális fenyegetést jelent a brit üzemekre nézve.
Egy évtizeddel azután, hogy az Egyesült Királyság megszavazta az Európai Unióból való kilépést (brexit), az unió által javasolt „Made in Europe” szabályozás próbára teszi a „globális Nagy-Britannia” vízióját, amely szabadon köthet kereskedelmi megállapodásokat szerte a világon.
A brexit egyik központi érve éppen a brüsszeli szabályozásoktól való függetlenség volt. A növekvő geopolitikai feszültségek és az erősödő európai protekcionizmus azonban arra kényszeríti a brit kormányt, hogy válasszon az EU-val való szorosabb kapcsolatok és a égetően szükséges kínai tőkebefektetések között – állítják jelenlegi és volt brit szakpolitikai tanácsadók a Reuters és az Automotive News cikkeiben.
Made in Europe
Az uniós javaslat megkövetelné a vállalatoktól, hogy alkatrészeik meghatározott minimum hányadát Európából szerezzék be ahhoz, hogy jogosultak legyenek a támogatásokra, vagy értékesíthessenek az uniós kormányzatoknak és ügynökségeknek. Az intézkedések célja az autóipar megsegítése és a kínai elektromosautó- és akkudömpinggel való szembeszállás, ám a szabályok egyúttal kizárnák az Egyesült Királyságban gyártott termékeket is.
Andy Burnham miniszterelnök – aki júliusi hivatalba lépése óta szorosabb kapcsolatokra törekszik az EU-val – azt szeretné elérni, hogy a brit gyártású járművek és alkatrészek is európai gyártmányúnak (azaz Made in Europe) minősüljenek.
„Az EU és az Egyesült Királyság számos azonos kihívással néz szembe, ezért létfontosságú, hogy megvédjük a köztünk lévő kereskedelmi folyamatokat” – nyilatkozta a brit kormány szóvivője a Reutersnek.
A november 20-i brüsszeli uniós csúcstalálkozó előtti tárgyalások azonban nehézkesnek bizonyultak. A kulcsfontosságú tagállamok szerint Nagy-Britanniának igazodnia kell az unió kereskedelemvédelmi intézkedéseihez és a harmadik országokból érkező befektetések korlátozásához, ha hozzá kíván férni a programhoz.
Vámok nélkül nem megy?
Ez vámok kivetését jelentheti a kínai gyártású elektromos járművekre – egy olyan lépést, amelyet Burnham szívesen elkerülne. Az uniós intézkedésekhez hasonlóan az ilyen vámok negatívan érintenék a brit–kínai kereskedelmet, miközben aggályokat vetnek fel a megélhetési költségek és a klímacélok teljesíthetősége kapcsán is.
Októberben Kína londoni nagykövetsége útján közölte, hogy ellenez minden diszkriminatív gyakorlatot a kínai termékekkel szemben, és kérte a brit hatóságok egyértelmű kiállását a kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megszilárdítása érdekében. A követség közleményben jelezte: Kína figyelemmel kíséri a fejleményeket, és ennek megfelelően fog reagálni.
„Az Egyesült Királyság számára az jelenti a kockázatot, hogy könnyű célponttá válik a kínaiak számára, mivel viszonylag kiszolgáltatott helyzetben van, és tudják, hogy nem élvezi az EU védelmét” – nyilatkozta a sajtónak Peter Hill, Theresa May volt miniszterelnök korábbi tanácsadója és az Európai Bizottság volt kereskedelmi főtárgyalója.
Szakpolitikai elemzők szerint a járműipar körüli vita várhatóan más stratégiai ágazatokra is átterjed majd, beleértve a mesterséges intelligenciát is.
Kínai kocsit vesznek a britek
A nagyrészt külföldi tulajdonban lévő brit autóipar jelenleg profitál a kínai tőkebefektetések növekvő hullámából. A Brit Autógyártók és Kereskedők Szövetsége (SMMT) adatai szerint az ágazat mintegy 830 ezer munkahelyet tartott fenn, és 18 milliárd font (nyolcezer milliárd forint) hozzáadott értékkel járult hozzá a gazdasághoz 2025-ben.
A 2016-os brexit-népszavazás után visszaestek az autóipari beruházások: a Honda 2021-ben zárta be brit üzemét, a Stellantis pedig 2025-ben csukta be egyik létesítményét. Európa-szerte a beszállítók is munkahelyeket szüntettek meg és gyárakat zártak be, ahogy a belső égésű motorral szerelt járművek iránti kereslet gyengül, a kínai verseny pedig éleződik.
Ezzel szemben a kínai autógyártók tovább terjeszkednek Nagy-Britanniában. A múlt héten az Xpeng bejelentette, hogy a következő tizenkét hónapban öt új modellel lép piacra az Egyesült Királyságban, és 2027-re mintegy száz helyszínre bővíti kereskedői hálózatát, ami nagyjából a négyszerese a jelenlegi méretének.
A Chery kutatás-fejlesztési központot hozott létre az országban, és járművek összeszerelését is fontolgatja Észak-Angliában. „Nagy-Britanniának szüksége van erre az ipari tőkebefektetésre” – nyilatkozta Philip Nothard, a Cox Automotive elemzési igazgatója a szervezet honlapján publikált jelentésben.
A fogyasztókat – különösen a pénzügyi nyomás alatt álló háztartásokat – vonzzák az európainál és a házainál kedvezőbb árú kínai márkák. Az SMMT adatai szerint Kína részesedése a brit újautó-piacon 17,8 százalékra emelkedett az októberig tartó időszakban, ami duplája az egy évvel korábbi szintnek.
Nagy-Britanniának az elektromos járművek gyors elterjedésére is szüksége van ahhoz, hogy teljesítse a 2050-es nettó zéró kibocsátási célját. A kínai márkák térnyerésének üteme azonban nyugtalanítja az iparág egy részét, így a rivális autógyártók sürgetik a kormányt, hogy vegye át az EU protekcionista kereskedelmi intézkedéseit.
„Mindennek, amiről beszélünk, Európa érdekeit kell szolgálnia, nem pedig Kínáét” – jelentette ki Jim Baumbick, a Ford európai elnöke. A Ford 13 ezer brit alkalmazottja készen áll a versenyre – nyilatkozta a Reutersnek. De hozzátette, hogy tisztességes versenyfeltételek mellett akarnak versenyezni.
Egyedül nem megy
Iparági vezetők és szakpolitikai szakértők szerint a brit gyártók nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsék a hozzáférést az uniós közbeszerzési és támogatási programokhoz. Egyszerűen veszélybe kerülne a brit járműgyárak hosszú távú életképessége – mondta David Bailey, a Birminghami Egyetem üzleti gazdaságtan professzora, akit a témában írt cikkében az Automotive News Europe magazin idéz.
Az SMMT adatai szerint a Nagy-Britanniában 2025-ben gyártott 717 ezer jármű közel 57 százalékát az EU-ba exportálták.További 6 százalék Kínába irányult, amely fontos piac az olyan exportőrök számára, mint a Jaguar Land Rover – annak ellenére, vagy hogy most újabb védjegyoltalmi perek indulnak kínai márkák, például a BYD ellen.
Jonathan Reynolds üzleti ügyekért felelős miniszter prioritásként kezeli a „Made in Europe” kérdéskör rendezését, és rendszeres egyeztetéseket folytat uniós partnereivel, valamint a brit autóipari vezetőkkel – írta a lap. Az uniós tagállamok kormányainak és az Európai Parlamentnek még meg kell állapodnia a javaslat végleges szövegéről,beleértve azt is, hogyan kezeljék az olyan szövetségeseket, mint az Egyesült Királyság.
Adolfo Urso olasz vállalkozásügyi miniszter november elején Londonban közölte Reynoldsszal, hogy Róma támogatja Nagy-Britannia bevonását, amennyiben kölcsönösség érvényesül a kereskedelemvédelmi intézkedések és a vámok terén, beleértve az acélipart is – írja a Reuters. Franciaország és Németország hasonló álláspontot fogalmazott meg egy októberi dokumentumban. A Reuters által megtekintett korábbi verzió még úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia egy megbízható partnerség keretében igazodik az EU-hoz. Ezt a megfogalmazást egy későbbi tervezetből törölték, ami arra utal, hogy még nem született megállapodás az Egyesült Királyság különleges státuszáról.
Az EU akár 45 százalékos vámot is kivetett a kínai gyártású elektromos járművekre, és lépéseket tett egyes hibrid járművek importjának korlátozására is. Egy uniós tisztviselő szerint folynak a tárgyalások arról, hogy Nagy-Britannia követi-e ezt a példát.(
forrás: Reuters, Bloomberg, Cox Automotive, SMMT, Automotive News Europe, Automotive News China)






