Európai vállalatokat vásárolnak fel a kínaiak

Kínai befektetők az év első felében rekordösszegben, 72,4 milliárd dollár (65,4 milliárd euró) tranzakciós értéken tettek szert vállalati tulajdonrészre Európában – írja az EY tanácsadó vállalat közzétett tanulmánya.

Az év első felében 164 akvizícióban, illetve tulajdonrész-vásárlásban vettek részt kínai befektetők, közel annyiban, mint tavaly egész évben, amikor 183 tranzakció történt. A legtöbb vállalatátvételre, illetve részesedésvásárlásra Németországban kerül sor, ahol 37 tulajdonrész és vállalat került kínai kézbe. Franciaországban 23, Nagy-Britanniában 20 akvizíciót hajtottak végre kínai befektetők.

A Németországban már végrehajtott, illetve az idén még tervezett akvizíciók értéke 10,8 milliárd dollárra szökött fel a tavalyi 526 millió dollárról. Ennek fele, 4,7 milliárd dollár a Kuka robotgyártó vállalat átvételére szánt összeg.

A Kuka a harmadik legnagyobb kínai akvizíció lesz az idén Európában a svájci Syngenta vegyipari vállalat – még le nem zárt – 44 milliárd dolláros és a finn Supercell játékfejlesztő 8,6 milliárd dolláros üzlete után. A negyedik legnagyobb idei tranzakció pedig a német EEW hulladékhasznosító és energiaipari konszern átvétele a Bejing Enterprises Holding által.

A kínai befektetők érdeklődése nemcsak iparvállalatokra korlátozódik – mutatott rá Alexander Kron, az EY szakértője, hanem egyebek között klinikák, idősotthonok, illetve az utóbbi időkben gyógyszer- és biotechnológiai vállalatok megszerzésére is. Az EY a második negyedévben is “látványos” kínai felvásárlásokra számít annál is inkább, mert Európában számos alapkezelő igyekszik megválni egyes befektetéseitől.

Az EY tanulmánya szerint a kínai befektetések rendszerint nem veszélyeztetik az európai munkahelyeket, mert a beruházók általában a helyi kapacitás megtartása mellett hajtanak végre kapacitásbővítést Kínában. Különösen igaz ez a fejlett technológiai ágazatokban, ahol a komplex know-how sok esetben gyakorlatilag lehetetlenné teszi a termelési kapacitás áthelyezését.     “Elmúltak már azok az idők, amikor acélöntödéket szereltek le és telepítettek át Kínába” – mutat rá a tanulmány.